Már egy ideje terveztük a külföldi esküvőt, de mivel Svájcban élünk, sokat vacilláltunk, hogyan is lehetne kevés szabadsággal az esküvőt és egy nyaralást összeegyeztetni. Korábban már olvastunk a külföldön kötött házasságokról, mint például Las Vegas, a Maldív-szigetek vagy Miami. Vegasról hallottuk, hogy jó-jó, de pár nap után unalmas. A Maldív-szigeteken pedig nem érvényes a házasságkötés.

Tovább kerestünk a külföldi esküvők között, és rátaláltunk a „Külföldi esküvők” oldalra, ahol először betekintést nyerhettünk Ottó Haring munkáiba. A weboldalát nézegetve láthattuk a rengeteg lélegzetelállító fotót az általa lebonyolított ceremóniákról. Ekkor határoztuk el, hogy ő lesz a mi emberünk.

Pár üzenetváltás után Skypon folytattuk a beszélgetést, ahol szinte rögtön olyan érzésem támadt, mintha már évek óta ismernénk egymást. Nagyon jókedvű, nyitott és szimpatikus volt, majd megkaptuk tőle a legkörültekintőbb felvilágosítást. Abban maradtunk, hogy még beszélünk.

Az utazást mi magunk szerveztük és foglaltuk az Airbnb segítségével. Amint találtunk egy privát családi házat, megvettük a repülőjegyeket is. Majd újra jelentkeztünk Ottónál, aki már izgatottan várt minket. Március végén utaztunk, a ceremóniát április 6-ára terveztük. Érkezésünk másnapján újra egyeztettünk, hogy mikor és hol lesznek kiállítva a dokumentumok. Ottó küldött egy címet, ahol hétfő reggel 8-kor találkoztunk. A házasságkötő hivatalnál nincs semmilyen kikötés a megjelenést illetően – csak az útlevél kell. Kitöltöttük a papírokat, és felemelt kézzel megesküdtünk, hogy nem vagyunk és nem voltunk házasok, valamint a személyes adataink hitelesek.

A következő lépés az volt, hogy Ottó címeket küldött, amelyek közül választhattuk ki, melyik lenne számunkra a legkedvezőbb. 3–4 helyre el is mentünk a bérelt autónkkal, amit a Miami repülőtéren vettünk fel (Sixt vagy Dollar Car), és tökéletesen meg is voltunk vele elégedve. Amint megvolt a helyszín, már csak azt kellett megbeszélni, hány órakor legyen az esküvő. Mi a délutánt választottuk, amikor lemegy a nap. Kérhettünk fodrászt, sminkest – egyedül a virágcsokrot intéztük saját magunk, egy helyi virágüzletben az esküvő napján. A kész csokorért pár óra múlva mehettünk.

Megérkezett a fodrász és a sminkes is, akik szintén rendkívül közvetlenek és barátságosak voltak. Megkezdődött a készülődés, ügyelve arra, hogy egymást ne lássuk. A házban rengeteg fotó és videó készült, majd megismerhettük Ottó feleségét és egyben munkatársát, Priscillát is, aki egy angyal, és nem utolsósorban szintén kiváló fotós. A helyszínre külön autóval érkeztünk – a fiúk voltak a gyorsabbak. Ezt kihasználva Miami partján még készültek képek, amíg a menyasszony meg nem érkezett. Én, mint vőlegény, az óceánt nézve vártam, amíg a párom mellém sétál. Ekkor láttam őt meg először – csodálatos volt.

Megkezdődött a ceremónia, amit egy magyar házasságkötő hölgy vezényelt le. A ceremónia közben és után további fotók és videók készültek (drónnal is), tele szebbnél szebb ötletekkel – érezhető volt a profizmus. Csodálatosan éreztük magunkat, és egy felejthetetlen élménnyel lettünk gazdagabbak. Az időnk fennmaradó részét nyaralással töltöttük – akár egy rögtönzött nászút is lehetett volna, ki hogy hívja.

Hazaérkezésünk után nem sokkal megérkezett a házassági levél, amit Ottó intézett, majd postázott el nekünk. A fotókat és a videót később is megkaptuk, minden olyan lett, ahogy megálmodtuk. Azóta is tartjuk a kapcsolatot – októberben újra találkozunk.

Viktor és Anita