“Ugye nem gondolod, hogy a Tinderen találod meg az igazit?!”
„Három évvel ezelőtt regisztráltam a Tinderre. Újévi fogadalom volt a legjobb barátnőmmel, úgy voltam vele, hogy legfeljebb röhögünk egy jót. Nem azzal a céllal mentem fel, hogy férjet akarok. Persze azt gondoltam, ha szembe jön valaki, aki szimpatikus, nem fogom csak azért visszautasítani, mert ez a Tinder” – kezdi sztoriját Sajószegi Veronika, a Femcafe főszerkesztője, akinek 2018 májusában volt az esküvője a Tinderen megismert Gáborral.
„Kezdetben az volt a véleményem, hogy ez személytelen, sekélyes módja az ismerkedésnek. Aztán az egyik közeli barátom összejött egy lánnyal az appon keresztül, és nem sokkal később össze is költöztek – ez megváltoztatta a hozzáállásomat. A barátaim, a családom és még a kollégáim is tudták egyébként, hogy Tinderezem. Nem gondoltam cikinek, de egy érdekes reakciót azért kaptam: egy középkorú férfi kollégám alaposan kiröhögött és odavetette, hogy ‘ugye nem gondolod, hogy a Tinderen találod meg az igazit?!’. Tulajdonképpen én sem gondoltam, de azért jó érzés, hogy nem lett igaza. Egyébként szerintem csak annak kell kínosnak éreznie a Tindert, aki sunyiban csinálja: párkapcsolatban él, házas és családja van, mégis fent van. Ilyet is ismerek sajnos” – meséli Veronika.
Milyenek azok a bizonyos Tinder-randik? Eltérnek bármiben a hagyományos ismerkedéstől? Veronika szerint az égvilágon semmiben: „Gábor előtt szerintem olyan 80-100 matchem lehetett, ebből persze a töredékével beszélgettem, és még kevesebbel találkoztam. Összesen olyan 15-18 találkám lehetett. És itt szándékosan nem a randi szót használom. Persze ez nem azt jelentette, hogy nem voltam izgatott vagy kíváncsi. Egyesekkel olyan érzésem volt, mintha kihallgatáson lennék, szinte kikérdeztek. Mások, amint megtudták, hogy újságíró vagyok, rögtön azzal jöttek, hogy nem akarnak egy bizonyos bulvárlap címlapjára kerülni. Olyan is volt, aki alig beszélt a találkozón, szinte nem is érdeklődött. Akkor úgy éreztem magam, mintha azért ülnék ott, hogy őt szórakoztassam. Ebből is látszik, hogy nem különbözik attól, mint amikor például egy fesztiválon számot cserélünk valakivel, aztán pár nap múlva összefutunk egy kávéra.”
És aztán jött Gábor: „Kicsit sziruposnak tűnhet, de így volt: három éve, Valentin- napon matcheltünk. Én ekkor egy hónapja voltam fenn a Tinderen, unalmamban, a szombat reggeli kávé mellett nézegettem. Ő pedig arra ébredt, hogy van egy matche reggel 8-kor, amit épp elég furcsának talált ahhoz, hogy rám írjon. Végigbeszélgettük az egész napot, még az esti buliból is írtunk egymásnak. Másnap folytattuk és egyikünk felvetette, hogy fussunk össze. Délután kettőkor találkoztunk, és olyan jót beszélgettünk, hogy észre sem vettük, hogy már este 8 is elmúlt. Itt már valahogy éreztem, hogy nem megyünk át nyom nélkül egymás életén… Idén májusban volt az esküvőnk Miamiban” – mondja Veronika.
A pár egyébként nem titkolja, hogy hol ismerkedtek meg, sőt, azt vették észre, hogy sokan kifejezetten megörülnek, szinte megkönnyebbülnek, elmondásuk szerint a legtipikusabb reakció, a „látod, nekik is sikerült!”.
Általános információ külföldi esküvőről: Külföldi esküvő szervezése
Külföldi esküvő honosítása: Külföldi esküvő honosítása
További képek tengerparti esküvőkről: Tengerparti Esküvő Képek
tengerparti esküvő kettesben
külföldi esküvő
külföldi esküvő tapasztalatok
külföldi esküvő olcsón
tengerparti esküvő európában
tengerparti esküvői ruha
Miami Esküvő
Miami Esküvők
Meglepetés lánykérés
Lánykérés külföldön
